Az írás válaszul született erre az írásra: Válasz Morvai Krisztina nyílt levelére
Tisztelt Magyarlabanc,
Először is szevasz, így képernyőn keresztül, én inkább nem futom végig a nagybetűs önözés-magázás akadálypályáját, minek.
Szóval, beszéljünk Morvai Krisztináról, az ő leveléről, a te válaszleveledről, és arról a nagy rakás ostobaságról, ami a kettőben együtt jelen van, de inkább azért a labancabb oldalon.
Elöljáróban kezdem azzal, hogy lehúzom Morvait, így talán barátságosabb lesz a hangnem. A képviselőasszony az utóbbi időben valóban olyan leveleket, felszólalásokat, megnyilvánulásokat enged ki a kezei közül, amiket lassan egy automata is fogalmazhatna. A felpaprikázott, számonkérő hangnem, amelyben ezek általában íródnak, nem zavar, sőt, elvárom valakitől, akit pontosan ezért a hozzáállásért és az ehhez társuló józan gondolkodásáért választottunk meg. Itt viszont már akad egy kis gond, ugyanis a józan gondolkodást mintha egyre inkább a bevett szövegek, a nemzeti radikális szubkultúra körében meglehetősen népszerű összeesküvés-elméletek ismételgetése váltanák fel, az unalomig való hajtogatás. Újat senkinek nem mond, viszont amíg ezen szubkultúra egy része erősen bólogat, hogy milyen jól megmondta megint, sokkal többen vannak azok, akik kínosan feszengve vigyorognak, vagy teli tüdőből röhögnek ezen a "kifejezésmódon". Ezek a retorikai eszközök jók voltak arra, hogy Morvai elevezzen velük a képviselőségig, innen viszont a tiszta mondanivalónak kellene továbbvinnie, pontosan annak, ami az urnákhoz csábította azt több, mint négyszázezer magyart, akik végül is a Jobbikra szavaztak le néhány hónappal ezelőtt. Ezt én erőteljesen hiányolom mostanában. Túl sok már a "magukfajta", a "szemkilövető" és a palesztinozás, és bár mindegyik mögött húzódik valódi mondanivaló, mostanra kiüresedtek, elcsépeltté, modorossá váltak.
Ezek után térjünk hát vissza a nagylabanc megmondásra.
"Lehet, hogy tájékozatlanságomból és korlátoltságomból kifolyólag félreértelmeztem a 2006. őszi eseményeket..."
A leírtak alapján valóban.
Itt nem bocsátkoznék hosszú fejtegetésbe, akihez 2009. szeptemberében még mindig csak annyi jutott el 2006. október 23-áról, hogy nyilasok randalíroztak a fővárosban, az vagy aznap nézett utoljára híradót (de értelmezni már akkor is képtelen volt a látottakat), vagy egyszerűen hülye. Mivel ti állítólag korlátlanul antihülyék vagytok, így az első verziót fogom feltételezni. Tisztelettel ajánlanék mindössze annyit, hogy nézzetek utána, hány pert nyertek azóta tisztességes állampolgárok a rendőrökkel szemben az aznapi terror apropóján, akiknek semmi közük nem volt még a tüntetésekhez sem, egyszerűen mondjuk csak szerettek volna lemenni tejért, a kékruhások meg máshogy gondolták. Annyi túlkapásra derült azóta fény, hogy lejegyezni egy külön kötet lenne (újabb ajánlat: Bodoky Tamás: Túlkapások), de a legtöbb esetben a hősként ünnepelt rendőrség kölcsönbe adta a gerincét valahová, és inkább kollektív amnéziát vallott, mintsem hogy kiadja azokat, akik nem valók a soraiba, és szégyent hoznak a testületre. Ami aznap történt, szakmailag, jogilag és emberileg is vállalhatatlan lenne egy olyan utópisztikus államban, amilyenről sokat hallunk politikusainktól, de nálunk a könnygázzal való oszlatást valóban kitüntetéssel honorálják, már ha az megfelelő célcsoport ellen történik.
"Kedves Krisztina! Ön elég okos hölgynek tűnik. A mi Hazánkban az uralkodik akit mi megválasztunk. (Bizony Mi, a megfélemlített magyarok.) Addig amíg a magyar emberek ezeket a szemkilövető szadistákat emeli hatalomra bizony ők fognak uralkodni. Ön jogfosztottnak érzi magát? Kifejtené ezt bővebben? Ha Ön tényleg jogfosztott lenne akkor aligha hagynák, hogy ilyen badarságokat írjon és tegye fel a világhálóra, és azt sem hagynák, hogy Európában képviselje ezt a megszállt, gyarmatosított cigánytenyészetet."
Jelen és egyel korábbi kormányunk (a különbségtételnek értelmét nem látom) 2006. ősze óta vagy egy tucat olyan, az egész országot megrengető morális, politikai, gazdasági válságon van túl - melyek legtöbbjében a "kiváltó" szerepét játszotta - melyek minden valójában demokratikus országban az azonnali lemondást, előrehozott választásokat vonták volna maguk után. Az a hatalmi elit, melyet 2006-ban valóban mi emeltünk hatalomra, a választások után fél évig, ha bírta a nép bizalmát. Virágvasárnap ünnepén a magam két szemével láttam a Hősök terén azt a 100-150 ezer ember részvételével lezajlott demonstrációt, mely az előrehozott választásokért tartatott, s totális csendet, zéró reakciót kapott válaszként.
A jogfosztottságnak pedig számos változata létezhet, és aki csak az elhallgattatást, bebörtönzést, nyelvkivágást, végképp eltörlést tudja elképzelni, azt a Teremtő vajmi kevés fantáziával és a kelleténél jóval több kémfilmmel áldotta meg élete során. Kétségtelen, hogy Morvait nem igazából korlátozzák, és a levélben erre tett utalásai - "tessék csak feljelenteni", lehallgatás, stb. - gyerekesnek és amatőrnek tűnnek.
"Krisztina! Ugyan mi köze van ehhez annak a szerencsétlen kapitánynak? Sőt tovább megyek. Az ön levelének kilencven százalékához semmi köze szegény embernek. Lehetséges, hogy ennek a levélnek semmi köze a Kapitány Úrhoz, hanem csak azért született, hogy az önök tiszta céljait és ideológiáját reklámozza? Lehetségesnek tartja Ön, hogy a Jobbik ilyen alantasnak tűnő módszerekhez folyamodjon népszerűségének növelése érdekében? Csalódott lennék ha ez így lenne."
Persze, hogy azért született, kedves Magyarlabanc, ez a nyílt levél lényege, s ezt hívják politikának. Alantas eszköz lenne egy adott esemény apropóján megszólaltatott s megszólaló, kompetens személynek címzett - bár, ahogyan azt már átvettük, a nyilvánossághoz szóló - írásban az adott eseményről, annak vonatkozásairól beszélni, felvéve a megszólaló személy mondanivalójának fonalát? Avagy csak egyszerű tömegkommunikáció, amibe te azt látod bele, hogy ennek a Morvainak még az emberekhez is van pofája beszélni...?
A Szögi Lajosról szóló részhez nem tudok mit hozzátenni, ott sajnos helytálló Morvai kiigazítása, bár a rendőrség szerepe az említett 20-50 év cigány-politikájában ill. annak hiányában korántsem lebecsülendő.
"De hol vannak azok a gyarmatosítók kérem szépen? Jöjjön el és mutassa meg őket nekem! Nem látok a földeken egy izraeli zászlót sem, telepeseket sem, hadsereget sem, de még egy árva lelket sem."
Kérem, én nem vagyok híve a zsidó világösszeesküvés elméletének, de ez a pár mondat, kedves Magyarlabanc, már az infantilis demagógia határát súrolja. "Még hogy árad a Duna, hülyék ezek, hát itt állok és látom hogy nem. Hogy még csak a határnál tart? De hát itt állok..." A zsidó területfoglalás elméletére - attól függetlenül, mennyit hiszünk el belőle - sokkal elegánsabban is vissza lehetett volna vágni, de ezzel sikerült még a Kuruc-szint alá is besüllyedni, pedig őket sem szeretem.
Az ez utáni összefüggéstelen mondatok a nemzeti lobogóról tartósan lenyomják a válaszlevél fejét a Kuruc vízszintje alá, s ha korábban nem merült volna fel a gyanú, azt mondanám, itt állt be az agyhalál.
Tehén-kékbálna: ez tetszett, és tulajdonképpen jogos is.
Melegfelvonulás: ehhez most nincs gyomrom, talán pár nap múlva egy másik posztban.
"Kapára fel Hölgyem! Úgyis régen röhögtem már egy igazán jót. Vagy önnek ez piszkos lenne? De majd a fölhergelt idióták elintézik, amíg Ön Brüsszelben tömi a zsebét..."
A jelzett rész nyilván képletesen lett volna értendő, de tényleg rettentő hülyén lett megfogalmazva, a levél vége inkább hajaz mesekönyvre, mint politikára.
"Felháborítónak tartom, hogy egy tanult nő, aki ráadásul Magyarországot képviseli Európában, ilyen alpári, primitív hangnemben szólaljon meg a nyilvánosság előtt. Tudom én, hogy a megszólítani kívánt réteg ugyanezen a színvonalon van, de egy politikus ezt nem engedheti meg magának. De a legszomorúbb, hogy ebben az országban erre igény van, ez minősíti sajnos hazánkat."
Nos, a levél bár, ahogyan azt korábban is írtam, nem egy retorikai csúcsteljesítmény, de sem alpárinak, sem primitívnek nem nevezhető. Megdöbbent, hogy aki a Kurucnak kíván görbe tükröt tartani, s erre külön oldalt hoz létre, az pont ezt a levelet találja ennyire minősíthetetlen hangvételűnek...
Az utolsó mondat viszont valami nagyon fontosat mond ki - ugyanis, kedves labancok, anélkül, amit az a bizonyos "hatalmi elit" véghezvitt ebben az országban, valóban nem ülne az Európai Parlamentben Morvai, nem állna 15%-on a Jobbik, nem létezne a Kuruc, de még a "nemzeti radikális" kifejezésnek sem lenne létjogosultsága...
Összefoglalva: kliségyűjteményre kliségyűjteménnyel, megmosolyogtató vagdalkozásra agresszív, de ugyanolyan instabil alapokra épített vagdalkozással válaszolni bár a magabiztosság és fensőbbség hamis érzetét szülheti - pláne, ha akad leglább három tapsikoló antikuruc, aki valóban tükörképei az annyira gyűlölt zsebnáciknak - valójában ugyanúgy csak egy szánakozó fejcsóválást képes kiváltani az emberek többségéből, miközben lényegi mondanivalója nincsen.
Javasolnám mindkét félnek, de leginkább Morvai Krisztina képviselőasszonynak, hogy gondolják újra kommunikációjuk alapvető elemeit, s építkezzenek téglából, ne szalmabálákból...
Megmondás